Minden, amit Marine Le Pen eltiltásáról tudni kell

Hét pontban foglaljuk össze a legfontosabbakat.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában aláhúzta, hogy Európának elveszett az önbizalma, elveszett az öntudata és elveszett a hivatása, miközben az orosz-ukrán háborúval egy csapdahelyzetbe került.
Terjedelmes interjút adott a Magyar Nemzetnek Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A beszélgetés során érintették a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktuson kívül az európai állapotokat, a migrációt, és nem utolsó sorban a magyar belpolitikai helyzetet is.
A történész arra a kérdésre, hogy mi áll annak hátterében, hogy Európa legválságosabb időszakában tűntek el a vezető hatalmak éléről a nagy formátumú politikusok, azt felelte, hogy „amíg Európának megvolt a saját karaktere, büszkesége, hivatása, addig voltak olyan emberek, akik az ezzel járó feladatok megvalósításában kiemelt szerephez jutottak”. Példaként említette De Gaulle-t, Mitterrandot, Kohlt vagy Thatchert. Majd azzal folytatta, hogy amióta Európának megrendült a magában való hite, a küldetéstudata, és nem tudja, mi a feladata, azóta olyan vezetői vannak, akik ennek a bizonytalanságnak a megtestesítői.
Keresik a feladatot, keresik a hivatásukat, de általában nem találják. Elveszett az önbizalom, elveszett az öntudat és elveszett a hivatás”
– magyarázta Schmidt Mária.
Kissingert idézve, arra a kérdésre, hogy napjainkban kit kell hívni, ha Európával akarnak beszélni, a a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt válaszolta, ez „nagyon érdekes felvetés”, mert az Európai Uniónak van egy külügyi képviselője, bár a külpolitika nem közös hatásköre a szövetségnek. Ennél a pontnál emlékeztetett, hogy eddig nyilvánvaló volt, hogy ha valakivel Európáról akarnak beszélni, az a német kancellár. De ma már nem egyértelmű a helyzet, ugyanis Németország szerepe is megrendült – mutatott rá. Akárcsak arra, hogy „az Európai Unió centralizálódni akar, így birodalmi átalakuláson megy keresztül, de azért
azt senki nem gondolja komolyan, hogy Von der Leyen asszonnyal kellene bármiről beszélnie”.
„Tehát ez is azt mutatja, hogy ma Európában nincsen olyan meghatározó politikai erő vagy politikai szereplő, aki képes lenne a kontinens érdekeit megjeleníteni, a kontinens nevében beszélni” – szögezte le a történész.
Valamivel később azokra a történésekre, hogy Marine Le Pent börtönre ítélték, lényegében kiiktatták a francia politikából, a német AfD-t, az Alternatíva Németországért nevű pártot pedig alkotmányellenesnek minősítették, Schmidt úgy reagált, hogy ez a bírói túlhatalom, a jurisztokrácia, melyről úgy vélekedett, hogy „megöli a demokráciát”. Véleménye szerint komoly problémát jelent, hogy a politikai csatákat egyre gyakrabban meg nem választott bírák, bírósági testületek vívják meg. Brüsszel és az egyes tagállamok kapcsolatában is erről van szó: a hatáskörök elvonásáról és a szuverenitás védelméről szól a vita. „Ez abszurdum, hiszen a bíróságnak nem feladata a politikai döntések kiigazítása” – hívta fel a figyelmet.
Ezt is ajánljuk a témában
Hét pontban foglaljuk össze a legfontosabbakat.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója arról is beszélt, hogy a nyugat-európai társadalmaknak „őrületes problémákkal” kell megküzdeniük. Az egyik a demográfiai helyzet, mert a nyugat-európai társadalmak elöregednek, kevés a gyerek. A másik, hogy nincs elég munkaerő, mert túlzott a jólét, és a fiatalok nem nagyon akarnak dolgozni. Úgy gondolták, hogy ezt a két problémát majd a bevándoroltatás, a migráció meg fogja oldani.
Mint fogalmazott, Nyugat-Európában azt remélték, hogy a migrációból származó haszon felülírja majd azokat a problémákat, amelyeket a terrorcselekmények, és az ilyen-olyan kihágások okoznak. „Azonban bebizonyosodott, hogy ennél jóval többről van szó: a beérkező migránsok többségében szilárd hittel rendelkeznek, törzsi kötődéseik vannak, harcosan védelmezik a saját kultúrájukat és büszkeségüket.
Egyáltalán nem akarnak idomulni az európai társadalmakhoz.
És a demográfiai jellemzőik miatt előbb-utóbb a többséget fogják alkotni több nyugat-európai országban, és készülnek is erre” – tekintett előre a történész.
Európa vezető hatalmai – a britek, a franciák és a lengyelek – kapcsán az a kérdés is előkerült, hogy az orosz-ukrán háborúban miért erőltetik a fegyveres harcok folytatását. Schmidt itt kifejtette, hogy az európai elit nem ismeri be, hogy minden lényeges kérdésben rosszul döntött. „Hibát követtek el a migráció kezelésében, elárasztotta Európát az idegen kultúrájú, illegális bevándorlókból álló tömeg, amivel nem tudnak mit kezdeni. (...) Sok rossz döntést hoztak a Covid idején is. A harmadik rossz döntés pedig a háború kapcsán született.
Fel kellett volna ismerni, hogy ez a háború csapda Európa számára”
– szögezte le a főigazgató.
Ezt is ajánljuk a témában
Hosszú cikkben fejtik ki a Politico-n, hogy hogyan készülnek fel a háborúra Európa kórházai.
Végül belpolitikai témákat is érintettek. Schmidt arra a Magyar Nemzet munkatársának azon felvetésére, hogy a széttöredezett baloldal helyett most egy egységes, Brüsszel által is támogatott ellenzék formálódik, azt mondta, hogy már 2022-ben is ez volt. Majd arra a kijelentésre, hogy a kormányoldal helyzete mintha nehezebbnek tűnne, miközben a térfélen lényegében egyetlen párt, a Tisza maradt, úgy reagált, hogy „sehol sem jó minden. Egy nagyon-nagyon jó országot építettünk az elmúlt 15 év alatt. Természetesen
nem a kormány építette, hanem az emberek építették maguknak”.
„Nem kell a saját munkánkat lebecsülni, ebben mindenkinek benne van az elmúlt másfél évtizedes teljesítménye, fáradozása és a tehetsége. Büszkének kell lenni arra, amit létrehoztunk” – húzta alá.
Majd arra a feltevésre, hogy a Tisza támogatottsága tíz hónappal a választás előtt akkora, mint a Fideszé, Schmidt Mária azt mondta, hogy „Magyar Péter egy valóságshow-t rendez”, minden áldott napra csinál valamit, ami a virtuális térben jelenik meg.
Az egész jelenség virtuális, Magyarról nem tudunk semmit, nem tudjuk, miről mi az elképzelése, mit akar, milyen pénzből, kinek a megbízásából ténykedik”.
„Soha semmilyen konkrétumról nem beszél. Csak arról, hogy ez is rossz, ez is késik, túl meleg van, túl hideg van. Erre egy óvodás is képes. Azt pedig nem lehet tudni, hogy egy virtuális támogatottság mennyit ér a valóságban” – sorolta a főigazgató.
Schmidt Mária a beszélgetés végén arról is elmondta a véleményét, hogy hogy folyamatosan fényképek és információk kerülnek nyilvánosságra kormánypártinak tartott személyek luxuséletviteléről. Ugyanakkor róla, akiről tudott, hogy nagy vagyon felett rendelkezik, mégsem a milliárdok jutnak az emberek eszébe. A történész erre azt felelte, „ne haragudjon, nem vagyunk egyformák. Biztos, hogy nem adnék ki vagyonokat táskákért”. Azzal pedig egyetértett, hogy mindenkinek sokkal szerényebben kellene élni, hiszen van mire.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
***
Kapcsolódó vélemény
Ez az ember Magyarország legfontosabb közjogi méltóságának betöltésére pályázik.
Ezt is ajánljuk a témában
Friedrich Merz nagy eséllyel a következő német kancellár lesz a CDU színeiben – és nagy eséllyel gúzsba kötve fogja átvenni Németország vezetését. Portrénk!
***